„Jobb lett volna, ha inkább megölnek": női sorsok egy elfeledett háborúban

Figyelem! Ez a történet nemi erőszak és szexuális erőszak leírásait tartalmazza, amit egyesek felkavarónak találhatnak. Az áldozatok neveit megváltoztattuk, egyes részleteket pedig kihagytunk az interjúalanyok magánéletének és biztonságának védelme érdekében.

Enat éppen otthon volt nyolcéves unokahúgával, amikor megjelentek a katonák egy vasárnap reggel.

Az etióp hadsereg 2025. január 5-én házkutatást tartott az Amhara régióban, a FANO néven ismert helyi milíciák által indított lázadás leverésének részeként.

Enat elmondása szerint három, katonai egyenruhát viselő férfi lépett be a dél-gondari otthonába, és kérdéseket tettek fel a családi hátteréről, valamint arról, hogy jártak-e FANO harcosok abban a sörözőben, ahol dolgozott.

A 21 éves Enat azt válaszolta, igen.

„Hogyan hazudhattunk volna? Hogyan rejthettük volna el az igazságot?" – mondta Enat, megjegyezve, hogy a FANO – egy amhara szó, amely nagyjából önkéntes harcosokat jelent – helyiekből áll.

A helyzet gyorsan eszkalálódott.

Miután kérdéseket tettek fel a családi hátteréről, Enat szerint a katonák sértegetni kezdték, majd fegyverrel fenyegették meg a sírva fakadó unokahúgát.

Enat elmondása szerint az egyik katona ezután megerőszakolta őt a kislány szeme előtt, miközben a többiek őrt álltak.

„Könyörögtem nekik, hogy ne bántsanak. Az égieket hívtam segítségül, és könyörögtem.

„De nem sajnált meg a szívük. Meggyaláztak."

Több ezer jelentett nemi erőszak és támadás

Enat az amhara etnikai csoporthoz tartozik, ami Etiópia második legnagyobb nemzetisége.

Az esete azonban nem egyedi.

Őt most azon több ezer nő közé sorolják, akikről úgy vélik, hogy szexuális erőszak és nemi erőszak áldozatai lettek, mióta 2023 augusztusában kirobbant a konfliktus az etióp hadsereg és a FANO között.

A régióban nagyrészt dokumentálatlan a szexuális erőszak.

De a BBC összegyűjtött adatokat, amelyek szerint 2023 júliusa és 2025 májusa között több ezer nemi erőszak esetet jelentettek – az áldozatok életkora nyolc és hatvanöt év között mozog.

Noha a korlátozások megakadályozták azt, hogy a konfliktus tudósítása céljából belépjen független média Amharába, a BBC nairobi csapata tudott nőkkel és orvosokkal beszélni a régióban, ritka betekintést nyújtva ezzel arról, hogy milyen nyomot hagynak a történtek az emberi életekben.

A konfliktus akkor kezdődött, amikor a kormány megpróbálta feloszlatni a regionális katonai csoportokat – köztük az Amharában működőket –, amelyek a hadsereggel együtt harcoltak a szomszédos Tigré tartományban zajló 2020–2022-es polgárháborúban.

A FANO milíciák árulásnak érezték a lépést, és úgy vélték, hogy ez kiszolgáltatottá tenné őket a Tigréből és más helyekről érkező támadásoknak, különösen mivel az amhara közösség elleni erőszak fokozódott – állították jogvédő szervezetek.

Válaszul a FANO lázadást indított, és elfoglalt több nagyvárost.

Azt állították, hogy a regionális autonómiáért harcolnak, valamint azért, hogy megvédjék közösségeiket az etióp kormány általi marginalizálástól.

A felkelést erőszakos katonai megtorlást követte, a hadsereg pedig „radikális etnonacionalistáknak" bélyegezte a FANOt.

Amióta a konfliktus elkezdődött, mindkét felet számos emberi jogi visszaéléssel vádolják, köztük önkényes kivégzésekkel, önkényes letartóztatásokkal, kényszerű elűzésekkel, vagyonrombolással, fosztogatással és széles körben elterjedt szexuális erőszakkal, beleértve a nemi erőszakot is.

Jogvédő szervezetek – köztük az Amnesty International – szerint bizonyíték van arra, hogy a hadsereg aránytalanul nagy részben felelős ezekért a visszaélésekért.

Azt is állítják, hogy az amharai embereket Etiópia más részein szándékosan célozták meg a biztonsági erők és más fegyveres csoportok.

Mielőtt megerőszakolták, Enat soha nem volt férfival, és azt tervezte, hogy egy napon a helyi templomban házasodik majd meg, az ortodox keresztény egyház szertartásai szerint, ahogyan más nők a családjában.

Az ilyen házasságok az amhara nép legnagyobb tiszteletben tartott hagyományai közé tartoznak, akik többségükben ortodox keresztények, de megkövetelik, hogy a párok „tiszták" maradjanak, és a házasságig ne legyen szexuális kapcsolatuk.

„Azelőtt soha nem voltam férfival" – mondta.

„Jobb lett volna, ha megölnek."

„A családom eszméletlenül talált rám"

A 18 éves Tigist Nyugat-Gojjamból, szintén az Amhara régióból származik, és családja kis hagyományos teaházában dolgozott, mielőtt megtámadták.

Elmondása szerint 2024 januárjában egy katona – aki rendszeres vendég volt – zaklatta őt.

Tigist visszautasította, és szerinte ez vezetett a támadáshoz.

Aznap este, amikor hazafelé tartott a munkából, három katona – köztük az a férfi, aki korábban zaklatta – az utcán lesből rátámadt, és a járdán csoportosan megerőszakolta.

„A családom eszméletlenül talált rám az út szélén" – emlékezett vissza. „Elvittek a klinikára, ahol öt napot töltöttem."

A támadás óta Tigist elmondása szerint képtelen elhagyni a házát, miután teljesen megbénítja a férfiaktól és a külvilágtól való félelem.

„A félelmem megakadályoz abban, hogy dolgozni menjek… Valahányszor katonákat vagy férfiakat látok, pánikba esem és elbújok."

Végül teljesen visszahúzódott, és felbontotta az eljegyzését a vőlegényével.

Azt mondta, soha nem árulta el a vőlegényének, miért vagy hogy mi történt.

Kétségbeesésében Tigist öngyilkos próbált lenni, de a családja időben közbelépett és megmentette.

Elmondása szerint bár azóta is gondolt az öngyilkosságra, megígérte a családjának, hogy nem próbálja meg újra megölni magát.

„Szörnyű, hogy nőnek születtem"

A BBC 43 amharai egészségügyi intézményből – ez nagyjából a régió összes intézményének 4%-a – és más orvosi forrásokból gyűjtött adatokat, hogy képet kapjon a helyzetről.

Ezekben az intézményekben 2023. július 18. és 2025 májusa között 2 697 nemi erőszakról szóló jelentést regisztráltak.

Az esetek 45%-ában 18 év alatti gyerekek voltak az áldozatok.

Az áldozatok több mint fele kapott el nemi úton terjedő fertőzéseket (STI).

Sokan terhesek lettek, miközben súlyos pszichológiai traumának lettek kitéve.

Sok áldozat azonban soha nem jelenti a bűncselekményt, és nem kér orvosi segítséget, mert félnek a megbélyegzéstől, vagy attól, hogy kiderül: STI-t kaptak, vagy terhesek lettek.

Ezért egy vezető egészségügyi szakértő, aki biztonsági okokból névtelenséget kérve nyilatkozott a BBC-nek, úgy fogalmazott: az amhara régióban az intézményekhez forduló áldozatok csak „a jéghegy csúcsát" jelentik.

Lemlem azok közé tartozik, akik soha nem jelentették a nemi erőszakot, és nem kértek orvosi kezelést rettegve attól, hogy kiderül, ha nemi úton terjedő fertőzést, például HIV-et kapott.

A 23 éves, dél-gondari nő elmondása szerint 2025. január 6-án kormánykatonák léptek be a házába információ után kutakodva – ez a hadsereg rutinszerű gyakorlata.

Azt mondta, amikor nem adta meg, amit akartak, az egyik katona megerőszakolta.

„Megfenyegetett, azt mondta: 'Ha sikítasz, egy golyó bőven elég lesz neked'" – idézte fel Lemlem.

„Egy hónapon át megállás nélkül sírtam. Nem tudtam enni. Csak sírtam. Nem tudtam járni, és súlyosan megbetegedtem."

Azt mondta, a támadás elfordította őt a templomtól, ahol attól fél, hogy pletykák célpontjává válik.

„Szörnyű, hogy nőnek születtem.

„Ha férfi lennék, talán megvertek volna és továbbmennek – nem tették volna tönkre így az életemet" – tette hozzá Lemlem, elmagyarázva, hogyan változtatta meg a támadás traumája a női létéről alkotott érzéseit.

Az orvosok, akikkel a BBC beszélt, azt mondták, hogy a konfliktus kezdete óta jelentős növekedést tapasztalnak a kezelésre szoruló szexuális erőszak áldozatainak számában.

„Reszketve érkeznek, annyira meg vannak félemlítve, hogy még beszélni sem mernek" – mondta egyikük.

Azok, akik mégis előállnak, vonakodnak megnevezni támadóikat, és ritkán keresnek igazságot, részben azért, mert a konfliktus a jogrend összeomlásához vezetett.

Ehelyett a legtöbben a terhességtől való félelem miatt kérnek orvosi segítséget.

Mások csak jóval a támadás után keresnek kezelést, amikorra bizonyossá válik, hogy a nemi úton terjedő betegségekre (például HIV-re) hatásos gyógyszerek már nem alkalmazhatók eredményesen.

A HIV gyakran megelőzhető egy úgynevezett posztexpozíciós profilaxis (PEP) kezeléssel, de csak akkor, ha azt röviddel azután adják be, hogy valaki fertőzött személlyel létesített szexuális kapcsolatot.

Egy másik orvos megjegyezte, hogy sok áldozat arról számolt be, nem tudnak időben hozzáférni a kezeléshez a konfliktus okozta közlekedési fennakadások és az útlezárások miatt.

Egy vezető orvos arra figyelmeztetett, hogy a helyzet egy közegészségügyi és társadalmi válságba torkollhat.

Az egészségügyi központok által összegyűjtött információk alapján azt mondták, hogy „azonosították annak jeleit, hogy a HIV-fertőzések száma növekedhet, és a mentális egészségi és pszichológiai problémák katasztrofális szintet érhetnek el", megjegyezve, hogy egyes áldozatok öngyilkosságot kíséreltek meg.

Etiópia egészségügyi minisztériumának 2022-es adatai szerint a régióban a HIV aránya körülbelül 1,1 fő volt száz emberből – magasabb, mint az országos átlag.

Bár a támadásokat a konfliktus mindkét oldala elkövette, az orvosi személyzet több esetet jelentett az etióp hadsereg katonáihoz köthetően, mint a FANO milíciához.

Egy kormányzati alkalmazott, aki releváns információkhoz fér hozzá, és névtelenséget kért, szintén megerősítette ezt.

A legtöbb nemi erőszakot városi területeken jelentették, ahol a hadseregnek támaszpontjai vannak és fenntartja az ellenőrzést.

A szakértők azonban rámutattak, hogy a városokban élők könnyebben hozzáférnek a kezeléshez, így nagyobb valószínűséggel kapnak segítséget és jelentenek támadásokat.

A BBC nem tudott interjút készíteni a FANO harcosai által elkövetett támadások áldozataival, mivel korlátozott a hozzáférés azokhoz a helyekhez, ahol a milícia állomásozik.

2024 júniusában az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága jelentést tett közzé, amely szerint az Etióp Nemzeti Védelmi Erő – beleértve a hadsereget is – tömegsen követett el szexuális erőszakot, kiskorúak ellen is, az Amhara régióban a FANO milíciával vívott konfliktus során.

A BBC megkereste Etiópia Védelmi Minisztériumát, hogy reagáljon a vádakra, de hónapok várakozása után sem kaptunk választ.

A regionális hatóságoktól folyamatosan kért részletes információt a BBC, de ezek a próbálkozások sem jártak sikerrel.

Egy FANO-vezető, Asres Mare Damtie azt mondta a BBC-nek, hogy a csoport nem tud semmilyen érintettségről a harcosai részéről, hozzátéve, hogy nem érkezett ellenük vád, és hogy súlyos büntetést – akár halált – szabnak ki az elkövetőkre.

A BBC megtudta, hogy a kormány megbízásából a Bahir Dar Egyetem vizsgálatot indított az Amhara régióban történt konfliktushoz köthető szexuális erőszak ügyében, amelynek eredményeit várhatóan a következő hónapokban hozzák nyilvánosságra.

2021-ben, amikor a hadsereg és szövetségesei – köztük akkor még a FANO – hasonló vádakkal szembesültek a Tigré-konfliktusban tanúsított magatartásuk miatt, a kormány elítélte a nemi erőszak alkalmazását, de a vádakat „elfogultnak és hibásnak" minősítette.

Mindeddig nem hoztak nyilvánosságra hivatalos intézkedést az elkövetők ellen.

Az Amnesty International aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az etióp hadseregben tartósan fennáll a büntetlenség gyakorlata.

„Nincs valódi erőfeszítés az elkövetők igazságszolgáltatás elé állítására" – mondta a szervezet regionális kutatója, Haimanot Ashenafi.

„Még mindig harcolnak, még mindig ott vannak, következmények nélkül mindazért, amit tettek… az áldozatok, akik átéltek egy életüket gyökeresen megváltoztató támadást, megérdemlik az igazságot."

Enat számára a támadás komoly következményekkel járt.

Egy hónappal az erőszak után elmenekült falujából, hogy elkerülje a trauma emlékét.

Ekkor tudta meg, hogy a nemi erőszak következtében terhes lett.

„Hányni kezdtem" – emlékezett vissza.

Gondolt arra, hogy elveteti a gyereket, ami Etiópiában legálisan engedélyezett a terhesség 12. hetéig, ha a nő nemi erőszak áldozata – de félt.

„Féltem Istentől, és sajnáltam az anyámat. Mi lenne vele, ha meghalnék az abortusz közben?"

Szeptember elején, három nap vajúdás után kislányt hozott a világra.

Annak ellenére, ami történt vele, Enat a babát „Isten ajándékának" tekinti.

Jelenleg egy rokonánál él, és nem tud dolgozni, mert a lányát kell gondoznia.

Azt mondta, aggódik a jövő miatt, és amiatt, hogyan fogja eltartani magát és gyerekét.

„Ha ezt nevezik életnek, akkor igen, élek" – tette hozzá.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland