A személyre szabott oltás egy évtizeden belül segíthet megállítani a mellrákot

„Fordulóponthoz értünk" – mondta Dr. Nora Disis onkológus, aki 30 éves pályafutása legnagyobb áttörése előtt áll: egy mellrák elleni oltás kifejlesztésének a kapujában.

Dr. Disis, a washingtoni orvostudományi egyetem rákvakcina intézetének vezetője szerint a következő évtizedben az oltások a rákkezelés szerves részévé válnak.

Sok országban a mellrák a vezető női halálokok között van. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) szerint jelenleg minden huszadik nőnél diagnosztizálnak mellrákot élete során.

De van remény: világszerte több mint 50 aktív mellrák elleni vakcinakísérlet zajlik, különböző módszereket alkalmazva, ezek közül öt már előrehaladott fázisban van, közölte a Breast Cancer Research Foundation, egy rákkutatással foglalkozó alapítvány.

Az elmúlt 18 hónapban óriási előrelépés történt az oltások fejlesztésében. Ennek oka az immunterápia fejlődése – ez a forradalmi kezelés a szervezet saját immunrendszerét mozgósítja a betegség ellen –, valamint a mesterséges intelligencia fejlődése, amely képes több tízezer rákos beteg adatait elemezni.

Azt, hogy egy vakcina milyen gyakorlati változást eredményezhetne, jól mutatja Victoria Ekanoye színésznő esete, akit harmincas éveiben a tejcsatornákban kialakuló korai stádiumú mellrákkal (ductalis carcinoma in situ, DCIS) diagnosztizáltak.

„Óriási hatása van a munkádra, a társasági életedre, a családodra és a barátaidra is. Teljesen felforgatja az életed" – nyilatkozta a betegségről. „Ha ezt egy vakcinával meg lehetne előzni, az valóban hihetetlen lenne."

Ekanoye kezelése különösen nehéz volt, mivel sarlósejtes vérszegénységgel is küzd, így vérátömlesztésre volt szüksége a műtétekhez. Azonban az időben történő felismerés és kezelés sokat segített neki.

Hogyan működnek a rák elleni vakcinák?

A tudósok évtizedek óta próbálnak oltásokat kifejleszteni a rák kezelésére és megelőzésére, eddig azonban kevés sikerrel.

Az olyan betegségek elleni injekciók, mint a kanyaró vagy az agyhártyagyulladás, úgy működnek, hogy segítik a szervezetet a behatoló vírus vagy baktérium elleni védelem kialakításában.

Ez a ráknál nehezebb, mivel az a szervezet saját sejtjeiből alakul ki. Ezért a legtöbb rák elleni vakcina egyénre szabott, „összetevőit" minden beteg esetében a daganat egyedi genetikai jellemzőihez igazítják.

Ezek az oltások arra utasítják a szervezetet, hogy olyan fehérjéket vagy antitesteket termeljen, amelyek kizárólag a rákos sejtekben megtalálható tumormarkereket vagy antigéneket támadják meg.

Milyen kutatások zajlanak?

Dr. Disis úttörő szerepet játszik ebben a munkában, szorosan együttműködik egy amerikai konzorciummal, amely a legígéretesebb vakcinák gyártásának felgyorsításán dolgozik - ez a Cancer Vaccine Coalition.

Dr Disis több projektet is vezet, köztük a WOKVAC vakcina tesztelése kiterjesztését – ez a HER-2 fehérjét célozza meg, amely általában elősegíti a mellráksejtek gyors növekedését.

Ebben a vizsgálatban a vakcinát kemoterápiával és más kezelésekkel együtt adják a HER-2 pozitív mellrákban szenvedő betegeknek – ez az összes diagnózis körülbelül egyharmadát teszi ki, – még a daganateltávolító műtét előtt.

„Végre eljutottunk oda, hogy a rák elleni vakcinákat a közeljövőben klinikai használatra is jóváhagyják" – nyilatkozta Dr. Disis.

Közben 2025 augusztusában befejeződött az első fázisú klinikai vizsgálata az Anixa Biosciences biotechnológiai cég és az ohiói Cleveland Clinic rákkutató intézet által kifejlesztett oltásnak.

Ez a peptid alapú vakcina az alfa-laktalbumint célozza meg – egy anyatejben található fehérjét, amely összefüggésbe hozható az agresszív, hármas negatív mellrákkal (TNBC). Ez a legveszélyesebb típusok egyike.

„Egy olyan fehérjét juttatunk a szervezetbe, amely jellemző a mellráksejtekre, és megtanítjuk a testet arra, hogy megtámadja ezeket a sejteket" – magyarázta Dr. Anil Kumar az Anixától.

A tudósok azt próbálják megállapítani, hogy az oltóanyag képes-e csökkenteni a daganatot – így a műtét kevésbé lenne megterhelő vagy akár el is lehetne kerülni –, illetve hogy a betegek esetében csökken-e a daganat kiújulásának esélye.

A vakcinát a hármas negatív mellrákot (TNBC) túlélő betegeken tesztelik, valamint olyan nőkön, akiknél a biopszia mutációkat jelzett, amelyek rák megjelenését megelőző állapotra utalnak.

A vizsgálat szerint több mint 70 százalékuknál az immunrendszer felismerte és megtámadta a mellráksejteket.

Az előzetes eredmények szerint a vakcina „jól tolerált", minimális mellékhatásokkal, emelte ki Dr. G Thomas Budd, a Cleveland Clinic-től.

A klinikai vizsgálatok második fázisa 2026 elején kezdődik, és tartalmazni fog egy placebo csoportot is – akik nem kapják meg a vakcinát –, így a tudósoknak lesz összehasonlítási alapjuk annak hatékonyságáról.

Dr. Kumar reméli, hogy egyszer olyan nőknek – és néhány férfinak – is beadható lesz az injekció, akik még nem szenvednek rákban, így „valóban megelőzhető lenne a [betegség] kialakulása".

Ezután következik a 3. fázis – ezek nagyon nagy létszámú vizsgálatok, amelyekbe több száz vagy akár ezer beteget vonnak be számos kórházban, és az új kezeléseket hasonlítják össze a jelenleg elérhető legjobbakkal.

E szakasz után még évekbe telhet, mire egy vakcinát engedélyeznek, bár az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) már bevezetett intézkedéseket az engedélyezési folyamat felgyorsítására bizonyos betegségek, köztük a rák esetében.

„Olyan ez, mintha nyertem volna a lottón" – mesélte Diana Innes, aki kapott mellrák elleni vakcinát, és már három éve tünetmentes.

39 évesen vette észre a csomót a mellében, miközben altatta kétéves kislányát. A hármas negatív emlőrák (TNBC) harmadik stádiumában diagnosztizálták.

Diana hónapokon át tartó megterhelő kezelésen esett át, amely egy radikális műtétet, sugárkezelést és 16 kör kemoterápiát foglalt magába, köztük három olyan csúcskategóriás kemoterápiás szerrel, amelyet színe és mérgező hatása miatt „vörös ördögnek" neveznek.

Ezután közölték vele, hogy beválogathatják egy mellrák elleni vakcinakísérletbe. Eleinte kételkedett, de miután teljes körű tájékoztatást kapott, nagyon szerencsésnek érezte magát.

„Őszintén hiszem, hogy ez lesz a következő nagy áttörés a tudományban" – jelentette ki Diana.

Ki férhet hozzá ehhez a kezeléshez?

Bár sokan bizakodnak a személyre szabott vakcinák lehetőségeiben, még korai szakaszban járunk. Ezek rendkívül célzott kezelést nyújtanak, de az összetett gyártási folyamat miatt drágák.

A gyógyszergyártók hosszú távú célja, hogy „polcról levehető", kész vakcinákat fejlesszenek ki, amelyek szélesebb körben alkalmazhatóak, közös tumormarkereket célozva.

A mellrák túlélési esélyei és a beteg lakóhelye közötti összefüggés továbbra is drámai.

A magas jövedelmű országokban a diagnosztizált nők 83 százaléka éli túl a betegséget, míg az alacsony jövedelmű országokban – beleértve Afrika déli területeit is – az azonos diagnózissal rendelkező nők több mint fele meghal.

Egyes rákszakértők attól tartanak, hogy a csúcstechnológiás kezelések, mint például a vakcinák, nem jutnak majd el rengeteg olyan nőhöz, akinek szüksége lenne rájuk.

Dr. Isabelle Soerjomataram, az IARC rákmegfigyelési osztályának helyettes vezetője szerint már most is óriási különbségek vannak azok között, akik hozzáférnek az olyan alapvető rákkezeléshez mint a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia, és azok között, akik nem.

„A helyzet még nehezebb, ha kifinomult, személyre szabott rákkezelésekről van szó" – tette hozzá.

Az IARC februári jelentése szerint 2050-re világszerte várhatóan 38%-kal nő a mellrákos esetek száma, és a betegség miatti éves halálozások 68%-kal emelkedhetnek.

„Világszerte minden egyes percben négy nőt diagnosztizálnak mellrákkal és egy nő meghal a betegségben – ezek a statisztikák pedig egyre rosszabbak" – emelte ki a jelentés szerzője, Dr. Joanne Kim, az IARC kutatója.

Victoria számára az oltások kifejlesztése nem haladhat elég gyorsan. Jelenleg azért kampányol, hogy javítsa a fekete nők tájékozottságát a mellrákkal kapcsolatban.

„Még mindig vannak olyan közösségek, ahol a mellrákról csak ritkán esik szó" – húzta alá a színésznő.

"Ott van a bűntudat és a szégyenérzet is – a bűntudat pontosan a középpontban ül, annak az identitásnak a magjában, amit elveszítesz. Ez annyira nyomasztó."

Diana továbbra is sokat gondol arra, hogy visszatér-e a rákja, különösen mivel egyre közelebb kerül az öt éves gyógyulási időszakhoz.

„De ez nem valami sci-fi történet – már a 2. fázisú klinikai vizsgálatoknál tartunk, és erre itt vagyok én mint élő bizonyíték" – hangsúlyozta.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, mesterséges intelligencia által támogatott fordítóeszközök segítségével, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita