Az alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy az áldozatok nyomon kövessék zaklatóikat

Figyelem! Felkavaró tartalom!

A dél‑koreai hatóságok bejelentették, hogy ma elindítanak egy frissített funkcióval ellátott mobilalkalmazást, amely lehetővé teszi az áldozatok számára, hogy nyomon kövessék zaklatójuk tartózkodási helyét, amennyiben az elkövető elektronikus megfigyelés alatt áll. A cél az áldozatok biztonságának növelése.

A boka köré erősített nyomkövető eszközökből származó adatok segítségével az Igazságügyi Minisztérium alkalmazása térképen mutatja majd az elkövető valós idejű helyzetét, és riasztást küld egy megfigyelő központnak, ha az illető egy meghatározott távolságon belülre kerül. A központ ezután értesíti a rendőrséget vagy a pártfogót.

Az alkalmazás egy korábbi változata 2024-ben még nem tette lehetővé, hogy az áldozat valós időben kövesse zaklatója mozgását. Az elektronikus megfigyelésről szóló törvény 2025 decemberi módosítása azonban már lehetővé teszi a zaklatók tartózkodási helyének követését.

A hatóságok abban reménykednek, hogy a megnövekedett helymeghatározási információk a nők védelmét is szolgálják.

„Az app megjeleníti a közeli utakat és épületeket, hogy segítsen az áldozatoknak gyorsabban biztonságba kerülni" – mondta a BBC News Koreannek Lim Hap-gyeok, az Igazságügyi Minisztérium központi elektronikus megfigyelő központjának vezetője.

A kritikusok azonban hangsúlyozzák, hogy a zaklatás mértéke Dél‑Koreában egy szélesebb, a nők elleni erőszakkal kapcsolatos problémának a része, amelyet önmagában technológiai megoldások nem képesek megoldani.

A zaklatást csak 2021-ben minősítették súlyos bűncselekménnyé, és bár Dél‑Koreában léteznek a családon belüli erőszakra vonatkozó törvények, ezek elsősorban a házastársakra vonatkoznak, és nem fedik le megfelelően a házasságon kívüli kapcsolatban álló partnereket, ami jelentős hiányosságot jelent például az Egyesült Királysághoz képest.

„A zaklatás vagy párkapcsolati erőszak elkövetői a koreai társadalomban gyakran félelem nélkül cselekszenek" – mondja Heo Min‑sook törvényhozási kutató.

Felmerül tehát a kérdés: segíthet‑e ez a technológia megvédeni a nőket?

Erősebb védelemre van szükség

Egy korábbi, 2015-ben a rendőrség által bevezetett okosóra‑rendszer lehetővé tette az áldozatoknak, hogy egy gombnyomással értesítsék a rendőrséget saját tartózkodási helyükről, de az elkövetőéről nem, és a programot azért bírálták, mert nem nyújtott megfelelő védelmet.

A meglévő eszközökkel kapcsolatos kritikák 2026 márciusában erősödtek fel újra, amikor egy, a főváros, Szöul közelében élő nőt halálra késelt egy férfi, aki állítólag a kapcsolatuk vége után zaklatta őt.

A nő rendőrség által kiadott okosórát viselt, és a gyanúsítottat távoltartó végzés tiltotta attól, hogy a közelébe menjen.

Az áldozat mindössze két perccel a támadás előtt megnyomta a riasztógombot...

Az ország elnöke, I Dzsemjong utasította a tisztviselőket, hogy biztosítsanak erősebb védelmet a zaklatás áldozatai számára, beleértve az elkövetők tartózkodási helyének gyorsabb azonosítását – ezt az Igazságügyi Minisztérium reményei szerint részben ez a nyomkövető funkció oldhatja meg.

Han Min-kyung professzor, a Koreai Nemzeti Rendőregyetem munkatársa szerint azonban az alkalmazás kevés valódi változást hoz majd, mivel csak korlátozott számú elkövető köteles elektronikus nyomkövetőt viselni.

A javaslat vitát váltott ki a magánélet és a megfigyelés kérdéseiről is.

Kwak Dae-kyung professzor, a Dongguk Egyetem tanára szerint bár a valós idejű követés potenciálisan megvalósítható, „zaklatási esetekben, ha valakit pusztán egy feltételezett bűncselekmény kockázata miatt köteleznek elektronikus bokaperec viselésére, az emberi jogi aggályokat vethet fel".

Hozzátette, hogy szélesebb körű társadalmi párbeszédre van szükség.

Az alkalmazás használatával kapcsolatban az áldozatok élménye miatt is aggodalmak merülnek fel.

Han Min-kyung professzor a BBC News Koreannek így nyilatkozott: „Szerintem az áldozat rendkívül megijedne… Ezért alaposan meg kell fontolni, hogy az elkövető valós idejű tartózkodási helyének folyamatos közlése valóban olyan támogatási forma‑e, amely segíti az áldozatokat a felépülésben és a normális élethez való visszatérésben."

Dupla annyi bejelentés

Dél‑Koreában 2021-ben vezettek be egy zaklatásellenes törvényt, amely legfeljebb három év börtönbüntetést és legfeljebb kb. hatmillió forintnak megfelelő pénzbírságot szab ki.

Korábban a zaklatást nagyrészt kisebb szabálysértésként kezelték, enyhébb büntetésekkel.

A rendőrségi segélyhívó központok adatai szerint az új törvény bevezetése után több mint a duplájára nőtt a zaklatásról szóló bejelentések száma.

Egyes koreai jogi szakértők azonban azt mondták, hogy a nem házas párkapcsolatban élők közötti erőszak külön szabályozásának hiánya jelentős hézagokat hagy a jogrendszerben.

„Még a házastársak közötti erőszakot is gyakran figyelmen kívül hagyják. Ha pedig az érintettek nem is házasok, még nagyobb az esélye, hogy elbagatellizálják" – magyarázta Heo kutató.

Szerinte általában alacsony a társadalmi tudatosság az intim kapcsolatokban előforduló erőszak súlyosságáról, és hacsak az erőszak nem vezet olyan szélsőséges kimenetelhez, mint a gyilkosság, az elkövetők ritkán látják, hogy másokat kivizsgálnának vagy megbüntetnének, ami megerősíti azt a felfogást, hogy ezek a bűncselekmények jelentéktelenek.

A Koreai Nemzeti Rendőrség a BBC News Koreannek elmondta, hogy jelenleg a „randi-erőszak" eseteiben a védelmi intézkedések jogi alapjának hiánya a legsürgetőbb reformterület.

„A zaklatás nem szűnt meg"

A hatóságok jelenlegi technológiai rendszerét több bírálat is éri, mert a kritikusok szerint nem nyújt megfelelő védelmet a veszélyeztetett áldozatoknak, mivel nem akadályozta meg a támadásokat és gyilkosságokat.

A Dél‑Koreai Nemzeti Rendőrség adatai szerint – amelyeket Lee Kwang-hee, a Demokrata Párt törvényhozója idézett – 2021 és 2025 augusztusa között 23 gyilkossági vagy gyilkossági kísérleti ügyben voltak érintettek olyan áldozatok, akik okosórát kaptak.

Minji – akinek nevét megváltoztattuk kilétének védelme érdekében – azt magyarázta, hogy az okosóra ellenére sem érzi magát biztonságban.

Zaklatója, egy volt partnere, először egy hónappal a kapcsolatuk kezdete után, 2023 júliusában támadta meg. Elmondása szerint a férfi megszállottan ellenőrizte a telefonját, figyelte a mozgását és zaklatta a munkatársait.

„Bezárt az autójába, mert nem mutattam meg neki a telefonomat, majd körülbelül két órán keresztül kegyetlenül ütött" – mondta Minji, akinek eltört az orra, és műtétre volt szüksége.

2023 decemberében a bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelt el, miután megalapozottnak találta a zaklatás gyanúját, beleértve azt is, hogy a férfi nem közelítheti meg 100 méternél jobban, és nem léphet kapcsolatba vele távközlési eszközökön keresztül.

A nő egy rendőrségi okosórát kapott, amellyel vészjelzést küldhetett tartózkodási helyével együtt, így a közelben lévő járőrök gyorsan reagálhattak.

A később a Legfelsőbb Bíróság által is megerősített ítéletek szerint azonban a nő volt partnere közel százszor megszegte az intézkedést.

2025-ben a dél‑koreai bíróságok által elrendelt, zaklatással kapcsolatos ideiglenes intézkedések körülbelül minden tizedik esetben megsértésre kerültek, derül ki a BBC-nek átadott rendőrségi adatokból.

Minji fél attól a naptól, amikor zaklatója kiszabadul a börtönből.

A Koreai Legfelsőbb Bíróság 2025-ben öt év börtönbüntetésre ítélte a férfit, és 40 órás zaklatáskezelő program elvégzésére kötelezte.

„Újra menekülnöm kell majd" – jelentette ki Minji. „Mostanában az a gondolat foglalkoztat a leginkább, hogy vajon csak akkor lesz-e ennek vége, amikor meghalok?"

Parancs figyelmen kívül hagyva, figyelmeztetés elhalasztva

Más áldozatok és az elhunytak családtagjai is aggódnak amiatt, hogy a rendőrség megfelelően reagál‑e a jelenlegi védelmi intézkedésekre.

Juri nővérét volt barátja ölte meg 2024 szeptemberében, miután szakítottak.

A gyilkosság éjszakáján a nő azt hitte, ételfutárnak nyit ajtót, de valójában a volt partnere állt ott, aki órák óta várta az alkalmat, hogy bejusson.

„Valahányszor a nővérem szakítani akart, a férfi odament a lakásához, rugdosta a bejárati ajtót, és folyamatosan dörömbölt. A nővérem azt mondta, egész éjjel rettegett" – mondta Juri, akinek nevét megváltoztattuk személyazonosságának védelme érdekében.

2025 októberében a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a gyilkosság miatt kiszabott 30 éves börtönbüntetést.

Az írásos ítélet szerint Juri nővére három alkalommal tett feljelentést volt partnere ellen párkapcsolati erőszak miatt, és szakításuk idején három alkalommal jelentette zaklató viselkedésért.

„A rendőrség mindössze annyit mondott neki, hogy ha ismételten kapcsolatba lép vele, büntetésre számíthat. Nem értem, miért nem alkalmaztak proaktívabban ideiglenes intézkedéseket, például távoltartási végzést" – jelentette ki Juri.

A rendőrség olyan áldozatvédelmi rendszert működtet, amely azokat, akik egy éven belül három vagy több esetet jelentenek, A kategóriába, a két vagy több bejelentést tevőket pedig B kategóriába sorolja.

Ennek ellenére a parlament közigazgatási és biztonsági bizottságának tagjai feltárták, hogy Juri nővérét B kategóriába sorolták - pedig háromszor is jelentette az elkövetőt.

Az ügyben felmerült ellentmondással kapcsolatban a Busani Fővárosi Rendőr-főkapitányság közölte: „A helyszínre érkező rendőrök szerint az áldozat azt mondta: 'nem történt bántalmazás' és 'ezt korábban nem jelentettem', ami a kezelés bizonyos mértékű hiányosságához vezetett."

Hozzátették: „Az áldozatok gyakran félnek a megtorlástól, ezért haboznak tanúskodni; a jövőben aktívan felülvizsgáljuk az elkövetőkre összpontosító megfigyelési módszereket."

„Az életem abban a pillanatban megállt, amikor a nővérem meghalt" – mondja Juri.

Közreműködött: Suhnwook Lee és Lara Owen.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland