Ukrajna globális béranyasági központ, de ennek hamarosan vége lehet

Karina hat hónapos terhes, de a méhében fejlődő magzat nem az övé.

A 22 éves kelet-ukrajnai nő béranya egy kínai pár petesejtjéből és spermiumából létrehozott embrióval várandós.

Karina 17 éves volt, amikor az otthona megsemmisült. Bahmutban élt, ami az orosz teljes körű invázió korai szakaszának egyik leghevesebben vitatott csatatérévé vált.

A város szinte a földdel vált egyenlővé, ő és partnere Kijevbe költöztek, de nehezen találtak állandó munkát.

Egy nap a boltban, amikor alig volt pénzük kenyérre és másfél éves lányuk pelenkájára, Karina úgy döntött, hogy fizetett béranyaságot vállal.

Azt mondta, hogy soha nem lett volna béranya, ha nincs a háború, ami miatt emberek milliói veszítették el munkájukat és vállalkozásukat, elszabadult az infláció, és meredeken csökkent Ukrajna GDP-je.

„Eleinte dühös és csalódott voltam, hogy béranyává váltam, de mostanra elfogadtam" – idézte fel a jelenleg Kijev peremén, a béranyasági klinikája által biztosított lakásban élő Karina Tarasenko. Kislányt vár.

12 500 fontot (körülbelül 5,1 millió forintot) fog keresni, ami nagyjából kétszerese az ukrajnai átlagfizetésnek, bár a pénz nagy részét a szülés után kapja meg.

Eredetileg 15 500 fontot (körülbelül 6,3 millió forintot) kapott volna, de csökkentették a fizetését, amikor meghalt az egyik iker, akivel terhes volt. Ez a kikötés benne volt a szerződésében.

Kezdeti fenntartásai ellenére Karina most azt tervezi, hogy annyi béranya-gyermeket vállal, amennyit csak tud, hogy összegyűjtsön elég pénzt egy lakásra.

Lehet viszont, hogy ezt a döntést hamarosan már nem ő hozhatja meg.

A háború előtt Ukrajnát széles körben a világ második legnagyobb kereskedelmi béranyasági központjaként tartották számon az Egyesült Államok mögött.

Bár a konfliktus jelentősen visszavetette a béranyaságot, szakértők a BBC World Service-nek azt mondták, hogy az esetszámok majdnem visszatértek a háború előtti szintre.

Az ukrán parlament azonban jelenleg egy olyan törvényjavaslatot vizsgál, amely szigorúbb felügyeletet vezetne be az ágazatban, és gyakorlatilag megtiltaná a külföldiek hozzáférését, akik a megrendelő szülők 95%-át teszik ki.

A javaslat széles körű támogatást élvez az ukrán parlamentben.

A cél az, hogy szorosabban szabályozzák azt az iparágat, amelyet azzal vádolnak, hogy az emberi szaporodást árucikké alakítja, és kizsákmányolja a szegény, kiszolgáltatott nőket.

A támogatók szerint az ukrán nőknek nem kellene külföldieknek béranyaként gyerekeket kihordaniuk egy olyan időszakban, amikor drámaian csökkentek a születési arányok a háború miatt - bár a béranyaság révén született gyermekek száma a teljes születésszám kis részét teszi ki.

„A háború miatt nő a kétségbeesett nők száma, és a klinikák ezt azzal használják ki, hogy lehetőséget kínálnak nekik, mert a nyugati párok olcsón akarnak gyereket vásárolni" – magyarázta Maria Dmytrieva nőjogi aktivista, aki etikai okokból ellenzi a béranyaság minden formáját, és úgy véli, hogy a javasolt jogszabály nem megy elég messzire.

Szerinte teljesen be kellene tiltani Ukrajnában ezt a gyakorlatot.

Állítása szerint a béranyasági klinikák nyíltan célozzák a szegényebb nőket, és erre példaként a közösségi médiában megjelenő reklámokat hozta fel.

Egy januári, mesterséges intelligenciával generált hirdetésben, amelyet egy klinika tett közzé új béranyák toborzására, egy nő látható, akinek választania kell, hogy tűzifát vesz a fűtéshez, vagy ruhákat a gyerekeinek A hirdetés sok ukrán család háborús nehézségeire épít.

Egy másik kampányban, amelyet 2021-ben Ukrajna legnagyobb béranyasági klinikája, a BioTexCom Centre for Human Reproduction indított, „Black Friday akciót" hirdettek béranya-gyermekekre.

A BBC kérdésére, hogy ezek a hirdetések nem lehetnek-e sértőek, a BioTexCom azzal védte meg azokat, hogy hatékonyan hívták fel a figyelmet a béranyaságra.

A klinikát működése miatt is kritizálták. 2018-ban az ügyészség vizsgálatot indított emberkereskedelem gyanúja miatt a klinika vezérigazgatója, Albert Tochilovsky és két volt munkatársa ellen.

Közlésük szerint az előzetes nyomozást azóta felfüggesztették a „nemzetközi együttműködés" és a külföldről származó információk beszerzése miatt.

A BioTexCom és Tochilovsky azt állítják, hogy mindig a törvény keretein belül járnak el, és „kategorikusan tagadják a vádakat".

Az ügyészség nem részletezte az emberkereskedelemmel kapcsolatos gyanút, de a BioTexCom a BBC-nek azt mondta, hogy egy DNS-eltérésről van szó egy szülőpár és egy csecsemő között. A klinika szerint munkatársaik nem felelősek, és úgy vélik, „a probléma a spermaminta levételénél merülhetett fel", amely egy másik országban történt.

A cég szerint munkájuk segít az embereknek valóra váltani álmukat a szülőségről, a nőknek lehetőséget ad törvényes pénzkeresetre, valamint orvosi ellátást, szállást és ellátást biztosít számukra.

Karina kezdetben a BioTexComhoz fordult, de végül nem őket választotta, mert úgy érezte, hogy az első találkozások alatt hűvösen bántak vele.

Hátrahagyott gyerekek

Vannak olyan esetek, mikor a biológiai szülők a születés után meggondolják magukat, és nem veszik át a csecsemőt.

Ukrajnában jogilag a megrendelő szülő felel a gyermekért a születés után, és törvény tiltja, hogy bármilyen okból elhagyják. A gyakorlatban azonban nehézkes a határokon átnyúló végrehajtás.

A ma ötéves Wei 2021-ben koraszülöttként súlyos agykárosodást szenvedett. Az ő béranyasági eljárását a BioTexCom szervezte.

Most egy fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott állami otthonban él Kijevben.

Wei nem tud önállóan ülni, nem tudja tartani a fejét, és nem lát megfelelően, és élete végéig folyamatos gondozásra szorul.

Amikor a délkelet-ázsiai országból származó megrendelő szülők értesültek az állapotáról, úgy döntöttek, hogy nem viszik el. Gyakorlatilag eltűntek, és a hatóságok, illetve a BioTexCom többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült kapcsolatba lépni velük.

Wei béranyja sem akarta őt, és az ukrán jog szerint nem volt jogi kötelezettsége vele szemben.

Valeria Soruchan, az ukrán egészségügyi minisztérium munkatársa, aki támogatja a törvénymódosítást, azt mondta, hogy „sok" béranyaság útján született gyermeket hagynak hátra, bár a kormány nem vezet pontos nyilvántartást.

Nem ellenzi elvben a béranyaságot, de bírálja a szabályozás hiányát, és támogatja a külföldiek kizárását.

A BioTexCom vezérigazgatója, Tochilovsky „tragédiának" nevezte az esetet, és azt mondta: amikor a szülők elhagyják a gyermeket, azt „részben a saját felelősségünknek tekintjük".

Amikor gyermekeket hagynak hátra, a klinikáknak nincs jogi kötelezettségük hozzájárulni az állami intézményekben való ellátás költségeihez, és a BioTexCom sem nyújtott pénzügyi támogatást Wei esetében.

Az ilyen súlyos fogyatékkal élő gyermekek ritkán találnak örökbefogadó családot. Tizenöt család tekintette meg Wei aktáját, de egyik sem jelezte, hogy örökbe fogadná.

„Ők tettek családdá minket"

Vannak azonban, akik szerint a kereskedelmi béranyaság minden fél számára előnyös lehet.

A londoni Himatraj és Rajvir Bajwa öt éven át próbálkozott sikertelenül a teherbeeséssel, többek között két lombikkezeléssel, mielőtt a béranyaság mellett döntöttek.

A 38 éves Rajvir súlyos endometriózisban szenved, ami jelentősen megnehezíti a fogamzást. Emellett szklerózis multiplexe is van.

A pár úgy döntött, hogy nem az Egyesült Királyságot választják erre, ahol csak altruista béranyaság engedélyezett, ami azt jelenti, hogy az anya nem kap anyagi ellenszolgáltatást, csak a költségeit térítik meg.

Az Egyesült Királyságban a béranyaság informálisabb, gyakran barátokon, családon vagy nonprofit szervezeteken keresztül szerveződik.

A brit törvények szerint a béranya jogilag felelős a gyermekért mindaddig, amíg a szülői jogokat hivatalosan át nem ruházzák a megrendelő szülőkre.

Himatraj és Rajvir aggódtak amiatt, hogy kezdetben nem rendelkeznének azonnali jogokkal a gyermek felett. Voltak olyan esetek, amikor altruista béranyák meggondolták magukat, a gyermek feladásával kapcsolatban, bár ezek rendkívül ritkák.

A párt lenyűgözte a béranyaság szervezettsége Ukrajnában, és a költségek is fontos szerepet játszottak.

Tavaly vették igénybe a BioTexCom szolgáltatását, és körülbelül 65 000 fontot (körülbelül 26,7 millió forintot) fizettek. Ez jóval kevesebbet, mint az Egyesült Államokban lett volna, ahol a költség meghaladhatja a 110 000 fontot (45 millió forintot). Pozitív tapasztalataik voltak.

Londonban hozták létre az embriót lombikeljárással, amelyet aztán Kijevbe szállítottak, és a klinika kriogén tartályaiban tároltak.

Tavaly júniusban utaztak Kijevbe a gyermekük születésére.

A szükséges papírok elintézése és a brit útlevél kiállítása azonban időbe telt, így fiuk életének első három hónapját Kijevben töltötték, részben óvóhelyeken, miközben Oroszország bombázta a várost.

„Félelmetes és szürreális volt" – mondja Rajvir.

Augusztus végén tértek vissza Angliába fiukkal. Júniusban ünneplik majd első születésnapját.

A pár ellenzi az ukrán törvényjavaslatot, mondván, hogy a béranyasági ügynökség „örömöt és boldogságot" hozott az életükbe.

„Olyasmit adtak nekünk, amit soha nem tartottunk lehetségesnek, ők tettek családdá minket" – mondta a 37 éves Himatraj.

A pár szeretett volna találkozni a béranyával, és amikor ez megtörtént, csokoládét és virágot adtak neki. Azt mondták, nem gondolják, hogy kizsákmányolták volna őt.

„Ez nyilvánvalóan mindig az ő döntésük, és számukra egy lehetőség. Ha segít nekik, akkor végső soron mindenki elégedett lehet az eredménnyel."

„Senki nem kényszerít minket"

Karina elutasítja azt az elképzelést, hogy a kereskedelmi béranyaság kizsákmányoló lenne.

„Senki nem kényszerít minket. Ez az én testem, az én döntésem… megkapom a jutalmamat azért, hogy boldogságot adok nekik."

Ellenzi a törvénymódosítást, mert szerinte az „teljesen romba döntené" a lakásvásárlási terveit.

A hasára nézett, és azt mondta:

„Tudom, hogy nem az én gyermekem, de szeretem. Beszélek hozzá. Amikor rugdos, elmondom neki, hogy a szülei várnak rá.

Csak remélem, hogy jó élete lesz."

Közreműködött: Fay Nurse (BBC World Service) és Victoria Prisedskaya (BBC News Ukrainian)

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita