Csaknem 60 000 jobboldali szélsőségest tart nyilván a német hírszerzés

A legnagyobb fenyegetést a német demokráciára továbbra is a jobboldali extremizmus jelenti, közölte az ország belföldi hírszerző szolgálata. A szélsőjobboldal követőinek száma tavaly jelentős mértékben emelkedett, 58 700-ra.

A hírszerzés éves jelentése szerint ez több mint 8000-es növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés hozzáteszi, hogy az extrém baloldali erőszak is erősödik, ami vészjelzés Németország jogállamisága számára.

A német demokráciát „gyakorlatilag folyamatos támadás" érte belülről és kívülről egyaránt – mondta Sinan Selen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vezetője.

A jelentés szerint a Németország elleni hírszerzési tevékenység elsősorban Oroszországból, Kínából és Iránból eredt.

A BfV által azonosított jobboldali szélsőségesek közül 5600 esetében tartanak attól, hogy hajlamosak erőszak alkalmazására.

A hivatal szerint a jobboldali extremisták számának növekedése nagyrészt az Alternative für Deutschland (AfD) párt bővülésének tudható be, amelynek tagsága 2025-ben 70 000 főre nőtt.

Az AfD a hétvégén tartja pártgyűlését a kelet-németországi Erfurt városában. Alexander Dobrindt keresztényszociális (CSU) belügyminiszter ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az esemény elleni tiltakozások során erőszakra is előfordulhat. Hozzátette, hogy a tiltakozásnak minden esetben erőszakmentesnek kell maradnia.

Az AfD a tavalyi szövetségi választásokon a második helyen végzett. A szavazatok 20,8%-ával rekordnak számító 152 mandátumot szerzett a 630 fős Bundestagban.

A párt támogatottsága a szeptemberi szász-anhalti tartományi választások előtt mintegy 40%-on áll a felmérésekben. Ez elegendő lehet az abszolút többség megszerzéséhez, ami azt jelentené, hogy a párt első alkalommal alakíthatna tartományi kormányt.

A BfV jelentése szerint a szélsőjobboldali csoportok egyre inkább a gyerekek és a fiatalok befolyásolására összpontosítanak, és új tagokat toboroznak szélsőjobboldali zenei rendezvényeken, amelyek száma tavaly szintén rekordot ért el.

Az AfD-t tavaly szélsőségesen jobboldali szervezetnek minősítették, ezt a besorolást azonban februárban felfüggesztették, miután a párt bíróságon támadta meg a BfV döntését, és az ügyben még nem született ítélet.

A német külügyminisztérium akkor védelmébe vette a döntést, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter a lépést „álcázott zsarnokságnak" nevezte, JD Vance alelnök pedig azt mondta, hogy újjáépítik a berlini falat.

A belföldi hírszerző szolgálat továbbra is „feltételezett szélsőséges szervezetként" tartja nyilván a pártot, és legfrissebb jelentésében így fogalmaz: „A növekvő tagsági adatok alapján feltételezhető, hogy az AfD-n belül a szélsőséges nézeteket valló személyek köre is ennek megfelelően bővült."

A jelentés megjegyzi, hogy „szélsőséges jobboldali és összeesküvés-elméleti narratívákat – például a »népességcsere« vagy a »Nagy Csere« elméletét – gyakran átveszi" az AfD és más jobboldali csoportok.

A jelentés mintegy 26 000 jobboldali extremistát azonosított a „Reichsbürger" (Birodalmi Polgárok) és a „Selbstverwalter" (önigazgatók) csoportjaiból.

A jelentés szerint ezek a csoportok „nem ismerik el államként a Német Szövetségi Köztársaságot; elutasítják alkotmányunkat, törvényeinket és hatóságainkat, miközben gyakran terjesztenek összeesküvés-elméleteket és antiszemita narratívákat".

A jelentés azt is megállapítja, hogy a baloldali extremizmusban érintett személyek száma tavaly 4200-zal nőtt, elérve a 42 200-at. A feltételezett jobboldali szélsőségesek és a rendőrök elleni erőszak jelentősen emelkedett – áll a jelentésben.

A hírszerzés szerint enyhén emelkedett az iszlamizmusban vagy „iszlamista terrorizmusban" érintett személyek száma is, amely 28 645-re nőtt.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó